Terjed a kór: újabb ASP-gyanús minták hoztak pozitív eredményt

Az afrikai sertéspestis első romániai megjelenését 2017. július 31-ére datálják. A vírust legelőször épp itt, Szatmár megyében mutatta ki az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, megszabadulni pedig azóta sem sikerült teljes mértékben a fertőzéstől.

A Szatmár Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság legfrissebb tájékoztatása szerint Mezőpetriben három, Nagykárolyban, Szilágypéren, Domahidán és Apában két-két gócpontot tartanak számon. Ezen felül Tasnádon, Börvelyben, Piskolton, Reszegén, Kálmándon, Kökényesden, Szamosdobon, Dabolcon és Peleszarvadon pedig egy-egy gazdaságban mutatták ki ez idáig a betegséget.

A hatóság ismételten felhívja a figyelmet, hogy csak és kizárólag azok a sertések kerülnek leölésre, amelyeket a vírus által érintett gazdaságokban neveltek. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a gazdáknak kötelező módon be kell jelenti az állatokat az országos adatbázisba, annál is inkább, mert a nem regisztrált állatok után kártalanítási összeget sem tudnak fizetni. Ami pedig az állatvásárokat illeti, azok a fertőzésre való tekintettel továbbra is zárva maradnak.

Bár az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, azonban jelentős károkat tud okozni a sertésállomány megtizedelése által. Épp ezért a Szatmár megyei DSVSA arra kéri a sertéstartókat, ha bármilyen tünetet vesznek észre az állaton, értesítsék az igazgatóságot a 800826787-es vagy a 0261–715956-es telefonszámon és mielőbb keressék fel az illetékes állatorvost.
 

A betegség terjedése

A beteg sertések valamennyi váladékukkal ürítik a vírust és ezáltal közvetlenül megfertőzik a velük érintkező társaikat. A sertéstartók, az állatgondozók, az állatfelvásárlók és a fertőzött állatok tartási helyén megforduló más személyek az említett váladékokkal szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközökkel (villa, lapát, vödör, takarmányos kocsi stb.) szintén elhurcolhatják a betegség kórokozóját.Európában a keletről nyugat felé terjedő vírus nagyon virulens, ezért a házisertés és vaddisznó állományokban tömeges megbetegedéseket, valamint elhullásokat okoz.

A betegség legfontosabb tünetei

A betegség tünetei a fertőződést követően néhány (3-15) nappal alakulnak ki és elég változatosak lehetnek, de szinte minden esetben magas (40°C feletti) lázzal járnak. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, inkoordinált lehet a mozgásuk, esetenként hánynak és hasmenésük van; a fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilásan vagy vörösen elszíneződhet. A vemhes kocák elvetélhetnek.

Jellegzetesek lehetnek a vérzéses tünetek (pl. véres hasmenés, orrvérzés), de ezek nem minden esetben alakulnak ki, mert az állat hamarabb (az első, jellegtelen tünetek megjelenését követően néhány napon belül) elpusztul. A vírusra valamennyi korcsoport fogékony. A letalitás akár 100%-os lehet, azaz szinte kivétel nélkül elpusztulnak a megbetegedett állatok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tömegesen betegszenek meg, mert a vírus egy sertésállományon belül viszonylag lassan terjed – írja a betegségről a magyarországi szakhatóság.

Sem a megelőzést szolgáló vakcina, sem olyan gyógyszer, amivel az állatok meggyógyíthatóak, nem áll rendelkezésre. A betegség terjedését csak a fertőződött állományok gyors és teljes felszámolásával lehet megállítani.